A Csütörtöki családnév előfordulása a rekatolizáció időszakában

a 17. század közepétől a 18. század elejéig.

Csütörtök mezőváros rekatolizálása

Az 1660-as évekre a Pázmány Péter esztergomi érsek által megindított, és Szelepcsényi György által folytatott ellenreformációs mozgalom jelentős sikereket ért el. Szelepcsényi saját birtokán, a csallóközi Csütörtök mezővárosban sikerült a hívek nagy részét - akár erőszakkal is - rekatolizálni, az 1650-es évek végére a katolikusok visszakapták a templomot a protestánsoktól.

Az 1662. évi országgyűlésen Lipót királyhoz benyújtott emlékiratukban fájdalmas hangon emlékeznek meg a protestáns követek arról az áldatlan harcról, melyet az ország törvényei ellenére a főpapok és főurak folytatnak a protestánsok ellen, és jóllehet az 1655. évi országgyűlésen az 1647 óta felmerült vallássérelmek orvoslásául a XVIII. törvénycikk kimondotta, hogy azok el fognak intéztetni, és nemcsak hogy mindez nem történt meg, de ezenkívül mindent elkövetnek evangéliomi vallásuk elnyomatására. A részletesen előszámlált sérelmek közül álljon itt a tárgyunkra vonatkozó:…

…Szelepcsényi csallóközi birtokainak kormányzója Csütörtökön a templom ajtaját kováccsal feltörette, azt az odavitt katonákkal elfoglaltatta, a lelkészeket elűzette, a lakosokat fenyegetésekkel, békókkal, veretésekkel és büntetésekkel róm. katolikus vallásra kényszerítette.

Forrás: Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület Története I. 1998 (539.o. és 541.o.).

A fentiek alapján nem meglepő, hogy az 1650-es évektől már egyre inkább katolikus vallású Csütörtökieket találunk a korabeli forrásokban.

Csütörtökiek a Pozsonyi Jezsuita Gimnázium tanulói között

Az ellenreformáció mozgalmában kiemelkedő szerepe volt a katolikus szellemű oktatási rendszer kiépítésének a katolikus eszmék terjesztése érdekében. Az iskolarendszer működtetésében a jezsuita rend vezető szerepet vállalt. Éppen ezért a jezsuita gimnáziumokban az oktatás ingyenes volt, a tanulóknak csak az egyéb költségeiket (ruha, ellátás, szállás stb) kellett maguknak fizetniük. Ezen felül a szegényebb tanulók támogatására számos alapítvány létezett, amelyek lehetővé tették, hogy a kevésbé tehetős, de tehetséges diákok is tanulhassanak.

A Pázmány Péter által alapított pozsonyi jezsuita kollégium 1627-ben kezdte meg működését a pozsonyi Káptalan utcában, a Szent Márton Dóm közvetlen szomszédságában, a régi káptalani iskola épületében. Ugyanitt épült fel pár éven belül maga a jezsuita kollégium és rendház épülete. Az iskola 1714-ben átkerült a Szent Szalvátor templom melletti épületbe, majd 1786-ban, a Jezsuita Rend feloszlatásakor a pozsonyi Klarissza utcába, a Klarissza apácák kolostorának épületébe.

A pozsonyi jezsuita kollégium épülete

A Pozsonyi Jezsuita Gimnázium anyakönyve alapján a 17. század második felében két Csütörtöki nevű tanuló is járt az iskolába.

Forrás: Cat. Pos. I. = Matrica gymnasii Posoniensis ab anno 1650, usque ad annum 1725. Főszékesegyházi Könyvtár (Esztergom), Coll. Batthyány. Cat. IX. Lit. Tit. I. f.

1658 Csütörtöki Miklós

1658 PARVmai (Cat. Pos. I. 57r) Nicolaus Czeterteki

1697-1699 Csütörtöki György

1697 PARV (Cat. Pos. I. 228v) Georgius Dőtőrtőky

1698 PRINC (Cat. Pos. I. 233v) Georgius Csűtőrteky Ungarus (magyar anyanyelvű), plebeius (közrendű)

1699 GRAM (Cat. Pos. I. 239r) Georgius Csotortoki megjegyzés: Accepit testimonium ad initium anni (az év elején kapott oklevelet)

Nem kizárt, hogy György megegyezik azzal a Csütörtöki György aranymosóval, aki a szigetközi Ásványon tűnt fel 1730-ban, s ő lett az ásványi Csütörtöki család ősapja. Mindkettejük születése 1690 körülire datálható.

A gimnázium egyes osztályainak elnevezése: 1. parva, 2. principia (tanulói: principisták), 3. grammatica (grammatisták), 4. syntaxis (syntaxisták), 5. poetica (poéták), 6. retorika (rétorok). A fő tananyag 1-2. osztályban az elemi latin nyelvtan és alapvető szókincs, 3. osztályban: nyelvtan, 4. osztályban: mondattan, 5. osztályban: költészettan, 6. osztályban: szónoklattan.

A kollégium épülete napjainkban a Káptalan utca felől

A gimnáziumba általában olyan tanulók nyertek felvételt, akik már rendelkeztek valamilyen szintű előképzettséggel (tudtak legalább olvasni vagy írni). Sokszor azonban előfordult az is, hogy a kisebb tanulók osztályát (parvisták) tovább bontották alsóbb szintű előkészítő osztályokra (parvista maior, parvista minor, declinista, minimista). A parvista tanulók életkora általában nyolc évestől tizenhat éves korig terjedt.

A kollégium kapuja, rajta az építtető Pázmány Péter neve és címere, valamint az 1630-as dátum

Érdekes körülmény, hogy Csütörtöki Miklós éppen Csütörtök mezőváros rekatolizálásának éveiben iratkozott be a Pozsonyi Jezsuita Gimnáziumba, Csütörtöki György már jóval később, a 17. század utolsó éveiben, amikor a mezőváros lakosságának többsége már egyértelműen katolikus volt. Elvileg a protestáns vallásúak sem voltak kizárva a gimnáziumból, számuk mégis elenyésző volt a katolikusok mellett, azok is többnyire néhány év után katolizáltak, mivel a felsőbb évfolyamokba már nem nagyon engedtek be a katolikuson kívül más vallásúakat.

Megjegyzendő, hogy a Pozsonyi Jezsuita Gimnázium tanulói között találunk olyat is, aki a Csütörtöki családhoz is kötődő Iró családból (Lásd még: Csütörtöki Iró család) származott:

1691-1692 Iró Ferenc

1691 PARV3 (Cat. Pos. I. 194v) Franciscus Iro

1692 PARVmin (Cat. Pos. I. 200r) Franciscus Iro Ung. (magyar anyanyelvű), ignob. (nem nemes), 10 éves Csöterközienensis (Csütörtök mezővárosból való)

A kollégium épületének déli szárnya a városfal mellett

Pápai Csütörtöki család

A rekatolizáció időszakához köthető az a Csütörtöki család, aki az 1690-es években tűnt fel Pápán. Csütörtöki Mihály pápai csizmadia és családja fontos szerepet töltött be a helyi katolikus közösség életében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy egy 1734-ből származó adat alapján Csütörtöki Mihály a pápai katolikus egyházközség egyházfi tisztségét viselte az 1730-as években.

Lásd részletesebben: pápai Csütörtöki család