Somorja

 

A települést az okiratok 1238-ban említik első ízben, egy 1287-ben kiadott okirat Szentmária néven említi.
Bél Mátyás és más neves történészek szerint a mai Somorja a hajdan Szűz Mária tiszteletére emelt templomról kapta nevét.

Leírás: Leírás: somorjaitemplomZsigmond Somorját 1405-ben szabad királyi városi rangra emeli, így mindazon jogokat megkapta, amelyekkel akkor Pozsony bírt. Az okiratok szerint Zsigmond király 1411. október 15-én és 1425. március 6-án Somorján tartózkodott, és a városnak vámmentességi szabadalmat adott.
Mátyás király 1466. november 9-én és 10-én járt Somorján.
Az első somorjai céhtársulást a szűcsök hozták létre 1555-ben. Később megalakult a szabók, a csizmadiák, a kalmárok, a molnárok, a bognárok, a fazekasok, a lakatosok, a szíjgyártók, az ötvösök, a takácsok, a szappankészítők, a késkészítők és a marhakereskedők céhe.

 

 

A Csütörtöki Mirkovics család Somorján

 

Az 1710-es évektől bukkant fel a csütörtöki származású Mirkovics (Merkovics, Milkovics) család Somorján, akik időnként használták a Csütörtöki előnevet.

 

A somorjai anyakönyvben 1711-ban tűnik fel Mirkovicsi Pál. 1713-ban Csötörteki Pálként jegyzik be a nevét, mikor Mária lánya megszületett. A somorjai Mirkovics család minden bizonnyal közvetlenül Csütörtök mezővárosból származott. Csütörtök anyakönyvei alapján előfordult a Mirkovics név a településen. A család horvát származású lehet, talán egyike azon családoknak, melyeket még Szelepcsényi György érsek, Csütörtök egykori birtokosa telepített a faluba, és a szomszédos Erzsébet pusztára az 1660-as években.

 

A család közvetlen csütörtöki származására a somorjai házassági anyakönyvekben is van adat:

1718. június 12. Michaelem Mirkovics Juvenem Catholicum ex Csűtőrtők cum puella Elisabetha Catholica filia Stephani Snaer, Testes  Paulus Bakics, Michael Sz. Győrgyi

/Mirkovics Mihály katolikus ifjú Csütörtökről házasságot kötött Snaer István hajadon leányával, Erzsébettel, tanúik Bakics Pál és Szentgyörgyi Mihály/ Ebből egyértelműen kiolvasható Mirkovics Mihály csütörtöki származása.

 

1725 május 22-ei bejegyzés szerint :”Pauli Mirkovics, alias Csőtőrtőki.”-nek született Katalin nevű leánya.

 

Az 1720-as országos telekösszeírásban Paulus Csőtőrtőkyként szerepel Mirkovics Pál. Található még az összeírásban egy Merkovics Ferenc is.

 

1720-as évi országos összeírás, 3139-es doboz.

Pozsony vármegye , Sancta Maria (Somorja)

349. o.

Georgius Markovics

351.o.

Franciscus Merkovics

Paulus Csőtőrtőky    Terra cub poss 10

(Csütörtök összeírása a 383.oldalon)

 

Mirkovics Pál és Ferenc nevével találkozhatunk abban a periratban is, amely a Csütörtök és Pozsonycsákány közötti mintegy 30 éven át húzódó határvitáról szól, s amelyben tanúként hallgatták meg őket 1726-ban és 1734-ben. Ez a körülmény igazolni látszik, hogy mindkettejüknek közvetlen köze volt Csütörtök mezővároshoz, bizonyára onnan származtak. A perirat említ egy Mirkovics Györgyöt is Nagy-Magyarról 1734-ben. Forrás: Békefi Remig: A Pilisi Apátság Története II (kivonat)

 

 

Érdekes, hogy Pál egész életén át többször használta a Mirkovics nevet, de az összeírásban Csőtőrtőkiként szerepelt. Két lánya, Mária és Katalin, akiket Csötörtökiként kereszteltek, mindketten ezt a nevet használták később is. Ilona nevű lánya Mirkovicsként született 1719-ben és Csőtőrtőky Ilonaként szerepel később, mint Búcsú György felesége.

 

A halotti anyakönyvben is szerepel egy Csötörtöki Pál 1759-ben. A neve melletti juvenes (ifjú) bejegyzés alapján nem azonos a fenti Csötörtöki Pállal, és az elhúnyt kora sem egyértelműen kiolvasható, de nem zárható ki az sem, hogy a fent említett Pálról van szó.

 

Körülbelül egy generációval később ugyanebben a családban az előbbihez hasonló kettős névhasználat figyelhető meg. Mirkovics János és felesége Nagy Éva fia, György születési bejegyzésében a név Mirkovics. De egy évvel később a halotti anyakönyvben már Csütörtöki György szerepel. Nagy Éva halálakor is a férj nevét Csütörtöki Jánosként írták be 1775-ben.

 

Szintén a kettős névhasználat figyelhető meg a somorjai születésű Mirkovics Erzsébet estében is. Feltehetően megegyezik azzal az Erzsébettel, aki 1718-ban született Mirkovics Ferenc lányaként. 1745. február 9-én ment hozzá Pozsonypüspökiben a vereknyei lakos Zeke Györgyhöz.

A pozsonypüspöki házassági anyakönyvben a feleség neve Mirkovics Erzsébet, mégis később, gyermekei születésekor az anya neveként Csütörtöki Erzsébet lett bejegyezve.

   Pozsonypüspöki házassági anyakönyv:

1745. február 9. Juvenem Georgius Zeke Vereknyiensem cum puella Elisabetha Mirkovics incola Samariensem cum testibus Andreas Koky et Nicolas Horváth

   Pozsonypüspöki keresztelési anyakönyv:

1749. november 1. Martinus, apa: Georgius Zeke, anya: Elisabetha Csötörtöky  ex Vereknye,   keresztsz: Joanes Molnár , Elisabetha Rajner

1751. szeptember 3. Elisabetha,  apa: Georg Zeke,  anya: Elisabetha Csötörtöky  ex Vereknye,    keresztsz: Joannes Molnár et Anna uxor

1754. február 25. Anna,  apa: Georgius Zökö,  anya: Elisab. Csütőrtőky  ex Vereknye,  keresztsz: Adamus Tűle, Anna Rajner

 

Az anyakönyvet átnézve összegyűjtöttem a Mirkovicsokról (és ehhez hasonló nevűekről, mint Markovics, Milkovics) szóló feljegyzéseket Somorjáról. Már az 1670-es évektől találkozni a somorjai anyakönyvben Mirkovicsokkal. Egy 17. század végéről való összeírás említi (UC 6:60) Milakovics Andrást a Somorja melletti Gancsházán (talán ugyanaz, aki a somorjai anyakönyvben szerepel egy 1704-es bejegyzésben), a 18. század második feléből pedig gutori Mirkovicsokat említ a somorjai anyakönyv.