Csütörtökiek a Partiumból:

 

A család jelenléte a Partiumban nem meglepő, hiszen már a 16-17. században élő Csütörtökiek is gyakran felkeresték ezt a vidéket, sokuk ugyanis ide járt iskolába.

Csütörtök falu lakossága ekkor református vallású volt, a Csütörtöki család tagjai a partiumi református kollégiumokban végezték el a főiskolát.

 

Csütörtöki István 1636-ban Szatmáron, 1639-ben Sárospatakon tanult, majd Ráckevére ment tanítani.

 

Tíz évvel később, Csütörtöki János 1647-ben subscribált Szatmáron, majd Nagybányára ment a református főiskolára, utóbb a kővár-vidéki Magyarberkeszen tanított 1648-ban.

Innen visszatért Nagybányára, ahol befejezte a főiskolát, majd Nyitra megyébe ment lelkésznek Szentmihályúr községbe 1650-ben.

 

Csütörtöki Péter 1662-ben subscribált Sárospatakon, ahol „preabitor”, vagyis diák-kocsmáros is volt, majd Tolcsván tanítóskodott, végül Olaszliszka város főjegyzője lett. 1666-ban szerzett nemességet Szelepcsényi György érsek – Csütörtök akkor birtokosa – közbenjárásával.

 

Mivel a Csütörtöki család református lelkészcsaládként alakult ki a 16. században, és sokuk a partiumi iskolákban végezték el az iskolát, ezzel magyarázható, hogy a kezdetektől fogva napjainkig megtaláljuk őket a helyi közösségekben.

 

 

Debrecen:

 

A „Kálvinista Róma”-ként emlegetett város a református vallás legkiemelkedőbb hazai központja.

A város anyakönyvében már a 18. századból van adat református Csütörtökiekről:

 

Születési anyakönyv (református):

 

1780. november 17. Mólnár Mária, apa: Mólnár István,  anya: Csőtőrtőki Mária

1783. október 31. Molnár Mária,  apa: Molnár István,  anya: Csőtőrtőki Mária

1786. március 10.  Nánási Sára,  apa: Nánási István,   anya: Csőtőrtőki Mária

1788. november 12. Nánási Mária,  apa: Nánási István,  anya: Csötörtöki Mária

1790. december 23. Nánási István,  apa: Nánási István,  anya: Csőtőrtoki Mária

1794. június 16. Nánási Mária,  apa: Nánási István,  anya: Csőtőrtőki Mária

 

 

Szalacs:

 

Szalacs (Salacea), református magyar község Romániában, Bihar megyében.

A faluban feltűnően sok Csütörtöki él, a család jelenlétére már a XIX. század közepéről is vannak adatok.

A Szalacsi Csütörtökiek eredete ismeretlen, azonban a Mária Terézia korabeli úrbéri összeírás 1770-ben és 1775-ben említi Szalacson Csötörtök Mihály és Csötörtök György szalacsi jobbágyokat. Ez alapján nem kizárt, hogy Szalacson a feltehetően délszláv eredetű „Csütörtök” vezetéknévből alakult ki a későbbiekben a „Csütörtöki” név.

 

Csütörtökiek az 1828-as összeírásban

 

Eddigi adataim szerint a családnév Csütörtöki (Csötörtöki) formában legkorábban az 1828-as összeírásban bukkan fel Szalacson.

Az összeírás az alábbi Csütörtökieket említi:

Csötörtöki András

Csötörtöki István

Csötörtöki János

 

 

Csütörtöki András (szül. 1834-ben)

A Budapesti Hírlap 1855-ben és 1857-ben említi Csütörtöki András hadköteles személyt, aki 1834-ben született Szalacson.

A többszöri újoncozási idézés arra utal, hogy az illető személyek vonakodtak a Habsburg Birodalom hadseregében harcolni, ami nem meglepő, hiszen csupán pár év telt el ekkor az 1848-as forradalom leverése óta.

 

Budapesti Hírlap – 1855.03.02. – 658. szám

 

Újonczozási idézés

Az alább megnevezett egyének a fennálló újonczozási szabályok értelmében ezennel felszólíttatnak, miszerint magukat nevezetesen a belföldön jelenlevők ezen hirdetmény kelte napjától 10 a külföldön tartózkodók pedig 30 nap lefolyta alatt cs. k. szbírói hivatalnál jelentsék, ellenesetben újonczozási szökevényeknek tekintetvén, az effélékre kimondott törvényes büntetés alá esendnek.

….Szalats:….Csötörtöki András,…..

Kelt Diószegen, Észak-Bihar megyében, február 22-én

Bene m.k. szbíró

 

Budapesti Hírlap – 1857.02.26. – 46. szám

Ugyanez a szöveg szerepel 1857.02.27-én a 47. számban és 1857.03.03-án az 50. számban

 

Újonczozási idézések

Névjegyzéke az Észak-Bihar megyében kebelezett diószegi járáshoz tartozó alább kiírt években született katonaköteles egyéneknek, kik magukat katonakötelezettségüknek leendő megfelelés végett a diószegi cs. k. szbírói hivatalnál 1857. évi mart. 5-ik napjáig jelenteni tartoznak

….Szalacs községből…..1834….Csütörtöki András….

Kelt Diószegen, febr. 17-n 1857 cs. k. szolgabírói hivatal.

 

 

 

 

Csütörtöki János és öccse, Csütörtöki László

kocsmai verekedése 1911 október 29-én

Az esetről több helyi újságcikk is beszámolt:

 

Közérdek, 1911. november 04 (4. évfolyam, 28. szám)

Szalacsi  virtus. A szalacsi legények arról híresek, hogy a mulatságot rendesen  véres verekedéssel szokták befejezni. — Nem múlik el egy  táncmulatság anélkül,  hogy  bevert fejek ne tanúsítanák azt,  hogy  a Szalacsi legények mulattak.  Múlt  29-en  is táncmulatság  volt  a község egyik  vendéglőjében, amikor szóváltás támadt  Csütörtöki János, Sipos József és Cservid András között. A vesekedés vége az lett, hogy Csütörtöki kitessékelte a két legényt a korcsmából. — Ezek bosszút forraltak. Összegyűjtötték 8 barátjukat és karókkal felfegyverkezve berontottak a vendéglőbe és Csütörtöki László és Jánost, továbbá S. Mező Imre, Sajó András és Fazekas Ferencet úgy  elverték  és összeszurkálták,  hogy a  szalacsi  orvosnak ugyancsak  dolga  volt mig a sebeket bekötözte.  A harcnak a csendőrség közbelépése vetett végett, aki a garázda legényeket feljelentette a bírósághoz.

 

Nagykároly és Érmellék, 1911. november 11 (2. évfolyam, 46. szám)

Verekedés. Szalacson bál volt a múlt héten.  Csütörtöki János összeveszett Sipos Józseffel és Cserna Andrással.  Majd verekedésre került a dolog s a Csütörtökinek segítségére érkezett öcssel a Csütörtökiek lettek győztesek. A megvert ellenség azonban társakkal és fütykösökkel megerősödve visszatért a csatatérre, ahol most már véres verekedés vette kezdetét. Egymásután törtek be a koponyák,  mig végre a megérkezett csendőrség véget vetett a verekedésnek.

 

 

Csütörtöki János (szül. 1881) az I. világháborúban

Minden bizonnyal az 1911.novemberi kocsmai verekedésben érintett Csütörtöki Jánossal azonos az a Csütörtöki János, aki 1881-ben született Szalacson, és az I. világháborús veszteséglisták adatai alapján részt vett a háborúban és ott sérülést is szenvedett.

Verlustliste Nr. 393.

1916.03.16.

Csütörtöki Johann, ErsRes., IR. Nr. 39, 5, Komp., Ungarn, Bihar, Szalacs, 1881; verw.

Megjegyzendő, hogy a világháborúkban elesettek szalacsi emlékműve egy bizonyos Csütörtöki Jánost az I. világháború hősi halottai között említi.

 

Csütörtöki Imre (szül. 1887) az I. világháborúban

Az Osztrák-Magyar Monarchia I. Világháborús veszteséglistája, a Verlustliste említi meg Csütörtöki Imrét, aki Szalacson született 1887-ben. A veszteséglisták adatai alapján Csütörtöki Imre hadifogságba esett az olasz fronton. Az 1918-as bejegyzésben szereplő Asinara sziget (más néven Szamár-sziget) Szardínia mellett található sziget, melyet az első világháború idején hadifoglyok elhelyezése céljából lágerszigetként használt az olasz kormány. (A sziget egészen az 1990-es évekig funkcionált börtönszigetként.)

 

Verlustliste ausgegeben am (Veszteség lajstrom kiadatott) 1916.02.03-án a 13. oldalon említi:

Csütörtöki Emmerich, Inft., IR. Nr. 39, Ungarn, Bihar, Érszalacs, 1887; verw.

 

Az Alphabetisches Verzeichnis der in den Verlustlisten 1916.03.23-án a 13. oldalon említi Csütörtöki Imrét (Csütörtöki Emerich), majd 1917.9.27-én a 10. oldalon (Csütörtöki Emmerich).

 

Verlustliste Nr. 592.

1917.06.26.

Csütörtöki Emmerich, ErsResInfst., IR. Nr. 39, 4. Komp., Ungarn, Bihar, Erszalacs, 1887; kriegsgef.

 

Verlustliste Nr. 648.

1918.02.01.

Csütörtöki Imre, ErsResInfst., IR. Nr. 39, Ungarn Bihar. Szalacs, 1887; kriegsgef., Asinara, 2. Rep., Italien.

 

 

Csütörtöki Júlianna és családja

A II. világháborús hadisír nyilvántartás emlékezik meg ifj. György Imre honvédről, aki hősi halált halt az orosz fronton Kaznorovka mellett, s 1919. október 11-én született Szalacson Csütörtöki Júlianna és id. György Imre fiaként.

A halálozás oka: végtagroncsolás. A halálozás helye és ideje: 1941. augusztus 15. Kaznorovkától délre 5km-re. Alakulat: 13. kp. zlj. Foglalkozása: földműves. Vallása: református. Temetés: áttemetve Kaznorovkáról Zaporozsjébe. Apja: György Imre, Szalacs, 472 h.sz. Anyja leánykori neve: Csütörtöki Júlianna

 

Szalacsi Csütörtökiek a világháborúk hősi halottai között

Az első és második világháborúban elesett szalacsi katonák emlékére

állított emlékmű két Csütörtöki nevű hősi halottat említ:

Csütörtöki János feltehetőleg I. világháborús hősi halott, valószínűleg megegyezik az 1881-ben született Csütörtöki Jánossal (lásd feljebb).

Csütörtöki Zsigmond (feltehetőleg a II. világháború hősi halottja)

(Forrás: Partiumi Füzetek 26. - Szalacs Kismonográfia, 108. oldal)

 

 

2007-es adatok:

            CSUTORTOKI ELISABETA          (Csütörtöki Erzsébet)

            CSUTORTOKI ESZTER              (Csütörtöki Eszter)

            CSUTORTOKI GEZA              (Csütörtöki Géza)

            CSUTORTOKI I IANOS       (Csütörtöki János)

            CSUTORTOKI I. IOSIF           (Csütörtöki József)

            CSUTORTOKI IANOS              (Csütörtöki János)

 

2008-as adat: CSUTORTOKI I. ANITA a helyi Balasko Nándor Általános Iskola tanulója

 

2009-es telefonkönyvi adatok:l CSUTORTOKI GEZA (Adresa: Principala, Nr. 487, Sc. , Etaj , Apart. , SALACEA, 50, 417445,)

 

2013-as adat: Csütörtöki Éva, Csütörtöki Enikő, Csütörtöki Sándor.

    

A szalacsi Csütörtökiek közül tanulmányai és eredményei miatt külön említést érdemel Csütörtöki Renáta , aki a Babes-Bolyai és Szegedi Tudományegyetemeken végzett.

 

Csütörtöki Tamara, a szalacsi Balasko Nándor Általános Iskola tanulója közéleti szereplései és tanulmányi eredményei alapján is figyelmet érdemel.

Díjazott volt a Nagyváradon megrendezett katolikus hittanolimpián. 2010 áprilisában a XI. József Attila hegyközszentmiklósi szavalóversenyen az V.-VI. osztályos kategóriában különdíjban részesült. Egy év múlva a XII. József Attila szavalóversenyen ugyanabban a kategóriában első helyezett lett. 2010 novemberében az RMDSZ által szervezett Ki mit tud? Érmihályfalva környéki első elődöntőjében továbbjutó volt irodalom kategóriában. 2011 nyarán a szalacsi falunapokkor Wass Albert verset szavalt, 2012-ben a március 15-ei megemlékezésen mondott verset Szalacson.

 

 

Margitta

 

Margitta (Marghita, Románia) város Bihar megyében a magyar határtól 30 km-re.

 

2009-es telefonkönyvi adatok: CSUTORTOKI BARNA (Adresa: Progresului, Nr. 1, Sc. , Etaj , Apart. , MARGHITA, 50, 415300)

 

2011. körül itt él Csütörtöki Károly és testvére Csütörtöki Csaba (sz. 1988), Csütörtöki Zoltán, Csütörtöki Gyöngyi.