Csütörtökhely 46

Amint neve is mutatja, hajdan csütörtökönként tartottak itt vásárokat 47, de ezen joga miatt sok pert is látott. Ma puszta Fernekág és Zalalövő mellett dél felé.

Már egy 1275. január 18-án kelt oklevél szerint is vita folyt a vásárjogról: IV. László király megparancsolta az országbírónak, aki egyben a zalai ispán is volt, hogy - ha Olivér ispán valóban erőszakkal áthelyezte saját falujába a korábban Osl fia Herbordus ispán Solcheturtuky villájában csütörtöki hetivásárt -, akkor helyeztesse azt vissza szokásos helyére. 48 Szinte magától értetődő, mekkora szerepe volt a korai magyar feudalizmusban a vásárnak, ami akkor az árucsere egyedüli színtere volt. A Szent István király által - a szentmisék látogatása miatt - vasárnapra rendelt hetivásárt Szent László király törvényei tették át a hét egyéb napjaira.

A következő oklevelet a türjei konvent adta ki, ami fekvésénél fogva — még ha csak rövid időre is — három megye: Zala, Vas és Veszprém írásbeliségében játszott fontos szerepet. Első ismert oklevelei 1268-ból valók, az utolsók 1351-ből, és oklevélkiadása azért is jelentős, mert a lényegesen jelentősebb hiteles helyi szerepet betöltő vasvári társaskáptalan, zalavári és kapornaki konventek elég közel feküdtek hozzá. Jelen esetben, 1327. november 8-án, ismét a vásár miatt történt perlekedés. Egyik részről a Rezneki nemesek, a másik részről pedig Demeter ispán fiai, Salamon és Demeter ispánok nem tudtak megegyezni, így a békéltető férfiúk a király különös jelenléte 49 elé küldték őket. Az előbbiek állítása szerint csütörtöki vásárukat Salamon ispán és rokonai elfoglalták, Harrakal nevű possessiojukra vitték át és szombatra tették. Az utóbbiak tagadták az elfoglalást, és arra hivatkoztak, hogy — érdemeik fejében — Károly Róbert engedélyezte számukra oklevélben, hogy szombatonként hetivásárt tartsanak. Chaak bán és más országbírók okleveleivel a Rezneki nemesek is alátámasztották állításukat. 50 Nem tudjuk, hogyan végződött az ügy, de egy későbbi, 1328. augusztus 12-én kelt oklevélből megtudunk annyit, hogy Harkal pillában, tehát Salamonvári birtokon akkor volt nyilvános vásár. 51

A vásárper mellett persze tiltások, birtokperek is előfordultak. 1342. november 15-én Csabi Domonkos fia Dezső tiltotta el Rezneki Domonkost és Miklós fiait Domonkos Chuturtukhel nevű possessiója és a rajta fekvő malom elidegenítésétől, Salamon fia Copozt pedig ezek megszerzésétől azért, mert a Csabiak és a Reznekiek között a fenti javakban eddig nem történt osztály. 52

Pár évvel később, 1350. december 8-án meg Rezneki Salamon fia Kelemen és Gergely fia Domonkos mesterek tiltják el Harkályi Salamon fia János mestert, tehát — mivel akkor Harkályi néven szerepeltek — Salamonvári Jánost Chuturtukhel possessio, és egyéb birtokrészek haszonélvezetétől, mivel Chuturtukhelt unokaöccsük, Rezneki Miklós fia Gergely az ő tudtuk nélkül zálogosította el János mesternek. 53

Bő tíz évvel rá ismét az előbbi két család a szereplője egy eltiltásnak. 1363. augusztus 17-én az alispán és a szolgabírák előtt a Reznekiek az őket illető Chuturtukhel és Fernukhag possessiók haszonélvezetétől tiltották el a Salamonváriakat. 54

Zsigmond király uralkodása alatt kelt, 1403. november 2-án az az oklevél, melyben a király Otth János fia Gergelynek adományozott Chethertekhelen birtokot. 55

A XV. század elején pár év leforgása alatt többször is gazdát cserélt Csütörtökhely: egy 1403. november 5-én kelt oklevél szerint Egervári Mihály deák mestert iktatta be a zalai konvent királyi parancsra a hűtlenségbe esett Rezneki család - Miklós fia György, Gergely fia Paris, Kelemen fia Domonkos és fiaik - sok egyéb más birtoka mellett Chethertekhel birtokába. 56 A válaszul kelt konventi oklevél (1403. december 20.) tanúsága szerint a beiktatás rendben végbement. 57

1408-ban 58 és 1415-ben szintén az Egerváriak voltak földesurak, 59 pár évre rá — 1421-ben — azonban Zsigmond király parancsára a Reznekiek viszakapták Egervári Mihálytól az említett földet. 60

A rövid ideig uralkodó (1437-1439) Albert halála után, 1441-ben kelt az az oklevél, amely a magyar trónért V. László és I. Ulászló párthívei között folyt harcokba enged némi bepillantást. I. Ulászló király Egervári Balázs és fia Mihály birtokait, köztük Csütörtökhelyet is, mert a királyhoz hűden felsőlendvai Szécsi Jánoshoz szegődtek, elvette és a gersei Reznekieknek (László és Pethő) adományozta. Bár a Pethők ezen javakba azonnal beiktattak, ezeket a birtokokat később is megtaláljuk az Egerváriak kezén. 61

Ezért történhetett meg az, hogy Egervári Mihály 1454-ben Csütörtökhely egyes részeit lábadani Farkas Lászlónak, 62 1464-ben más részeit pedig a Hás-ságyiaknak zálogosította el. 63 Előbbi esetben azért járt így el, mert Farkas László lányát vette feleségül, és mert apósa visszaváltotta idegenek kezéből és visszaadta az Egerváriaknak azokat a családi birtokokat, amiket még Mihály apja zálogosított el másoknak, egyszóval Mihály Csütörtökhely zálogba adásával kompenzálja apósa korábban családja érdekében tett dolgait. Malom is volt az Egervári család haszonbérletei között, mivel 1467-ben Ollári Mátyás és Bozai Demeter vasvári kanonok kapták zálogba Mihálytól Chetherthekhelen a Zala folyón levő kétkerekű malmot. Egyébként a malomnak az Ollári Mátyást illető fele később Nádasdi Gáspár fia László és felesége kezére jutott zálogba, 20 aranyforintért. 64