A Csütörtöki Bognár család
A Csütörtöki család
szigetközi-ágának egyik őse a csallóközcsütörtöki
származású Bognár György volt, aki az ásványi anyakönyvek és adóösszeírások
adatai alapján 1730. körül érkezett Ásványra.
A Bognár családnév Csütörtök mezővárosban
A Bognár családnév egy
foglalkozásnévből alakult ki, jelentése kerékgyártó, kocsigyártó. Maga a szó a
német Wagner szóból ered, amely németül szintén kocsigyártót jelent. Nem
meglepő, hogy egy olyan Pozsony környéki, részben németajkú régi vásáros
helyen, mint Csütörtök mezőváros, a kezdetektől fogva számos adat utal a bognár
mesterek, bognár céhek, és ennélfogva a Bognár
vezetéknév jelenlétére. Már egy 1333-ban kelt oklevél
említi a csallóközcsütörtöki piacon előforduló bognármesterek
munkáit, az ott árult szekereket és kerekeket. Még a 18. században is gyakori
volt, hogy az iparosok a foglalkozást, mesterségnevet használták vezetéknévnek.
Az iparosmesterek többnyire zsellérportán éltek, mivel az iparűzés mellett nem
tudtak volna nagyobb méretű telket művelni. A negyedtelkes jobbágy
Csütörtökhelyen már zsellérnek számított. Figyelemre méltó, hogy a
település községi bírói között is számos Bognár nevűt találunk.
Bognármester középkori ábrázolása
Korabeli forrásokból
értesülünk a helyi bognárok céhéről is. Csütörtök mezőváros Historia
Domusa, a Csütörtöki Krónika (Liber Cronicae Csötörtökiensis)
említi az 1670-es években, hogy az úrnapi körmeneten a céhek képviselői -
köztük a bognárok céhe - az alábbi sorrendben vonultak:
„Mindenekelőtt a városiak vonulnak fel,
minden egyes házból, saját zászlóikkal és dobokkal felszerelve; a hat tizedes,
a vajda és övéi, őket a csizmadiák céhe követi és a többiek olyan sorrendben,
ahogy előbb vagy később lett saját zászlajuk, vagyis a csizmadiák után a
vargák, őket a szabók követik, azokat a takácsok, majd a kovácsok, majd a
bognárok; ezek után a posztósok céhe vonul, végül utoljára a szűcsök és a
kalaposok, zászlajuk megszerzésének időrendjében pedig a posztókészítők
jönnek.”
Valamikor 1660-1688
között alakulhatott meg a csütörtöki bognár céh, Szelepcsényi
György esztergomi érsek, Csütörtök akkori földesurának közbenjárásával.
Anyakönyvi adatok csak az 1720-as évektől állnak
rendelkezésre Csütörtökön, ezt megelőzően főleg az adóösszeírásokból van
tudomásom a településen előforduló családnevekről.
A különböző
forrásokban a 16. század közepétől a 18. század elejéig az alábbi Bognár (Bogner, Wagner) nevűekkel találkozunk Csallóközcsütörtökön:
1568: Bognár Bálint
forrás: Zimányi Vera: Gabona-terméseredmények a Csallóköz egyes falvaiban,
tizedjegyzékek alapján In: Agrártörténeti Szemle, 26. kötet, 1984. /475. o./
Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9715,
(441-442.o.)
1580: Bognár Mihály, Bognár Lipót
özvegye
gabona tizedjegyzékben.
forrás: Zimányi Vera:
Gabona-terméseredmények a Csallóköz egyes falvaiban, tizedjegyzékek alapján In:
Agrártörténeti Szemle, 26. kötet, 1984. /497-498.o./
Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9716,
(557-560.o.)
1581/1. dézsma összeírás
Wagner András, Wagner Mihály, Bagner Kristóf
forrás: Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9718,
(606-617.o.)
1581/2. dézsma összeírás
Wagner András, Wagner Mihály, Bognar Kristóf
forrás: Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9719,
(51-60.o.)
1583. szept 13. csákányi hatalmaskodási
per iratai:
Bognár Gergely bíró
forrás: Békefi Remig: A pilis apátság
története II. (325.o.)
1583. október 4. csákányi hatalmaskodási
per iratai:
Bognár Kristóf bíró és Bognár Gergely bíró
Mivel Csütörtök egy része Éberhard, a másik fele Szengyörgy
(Pozsonyszentgyörgy) várának tartozéka volt,
jellemző, hogy a két településrésznek, külön-külön bírója volt.
forrás: Békefi Remig: A pilisi apátság
története II. (329.o.)
1593. dézsma összeírás
ifj. Bognár Kristóf, Bognár Gergely
forrás: Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9722,
(424-427.o.)
1596. dézsma összeírás
Bognár Gergely
forrás: Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9723,
(477-478.o.)
1601. Szengyörgy
vár és tartozékainak urbariuma:
Wagner András
forrás: Magyar Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones, UC 52:26
1620. Éberhard
vár és tartozékainak urbariuma:
Bognár Kristóf
házas zsellér, kinek háza leégett
A leégett ház nem jelentett lakatlan
telket, hanem azt jelentette az összeírásokban, hogy a tűz miatt újjáépült ház
vagy telek bizonyos ideig adómentességet élvezett.
forrás: Magyar Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones, UC
8:15(a)
1649. dézsma összeírás
Bognár Mátyás,
Zakariás Bognár, György Bognár,
forrás: Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9727,
(236-238.o.)
1660. Éberhard
és Szentgyörgy vár tartozékainak urbariuma:
Zakariás Bogner (50 éves körüli) féltelkes jobbágy
Balassa Ferenc portióján; Bognár Kristóf házas zsellér kőháza Széchy
részből; Bogner Mátyás (50 éves körüli) féltelkes
jobbágy, fiai Gyurko
(1/2 év körüli), Mátyás (5 éves
körüli) Balassa Imre Úr rendire; Bogner György (27
éves körüli) házas zsellér Balassa Imre Úr rendire
forrás: Magyar Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones, UC
8:15 (b)
17. század vége kelet nélkül, Zeczi
Tamás csütörtöki jobbágyainak névsora:
Bognár Kristóf;
Bognár Mátyás
Magyar Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones, UC
7:71
1707. Csütörtöki Krónika:
Bognár Zakariás főbíró
forrás: Sill Aba
Ferenc: Csütörtök mezőváros históriája (266.o.)
1715. évi országos összeírás:
Bognár Mihály,
Bognár Zakariás, Bognár György
Az összeírás megemlíti még, hogy a
településen 3 db vizsgázott (tehét céhtag)
bognármester (rotari) működik.
1717. Csütörtök Csákány határvita:
Bognár Mihály,
Bognár Zakariás, ifjabb Bognár György
forrás: Békefi Remig: A pilisi apátság
története II. (526-527.o.)
1720. évi országos összeírás:
Bognár Mihály
1722. Csütörtöki Krónika:
Bognár Mihály
forrás: Liber Cronicae Csötörtökiensis
1745. Csütörtök-Csákány határvita:
Bognár György
forrás: Békefi Remig: A pilisi apátság
története II. (193.o.)
A csütörtöki és
környékbeli anyakönyvek az alábbi Bognár nevűeket említik az 1720-as évektől a
18. század végéig: A Bognár családnév előfordulása a csütörtöki
anyakönyvekben.
Csütörtöki Bognár György származásának kérdése
Az 1700-as évek elején
egy 1717-es perirat említést tesz Csütörtök mezőváros lakosai között ifjabb
Bognár Györgyről. Logikusnk tűnik a feltevés, hogy ha
volt ifjabb Bognár György Csütörtökön, akkor lennie kellett egy idősebb Bognár
Györgynek is, aki az előbbinek az apja. Bognár György nevű lakost az 1715-ös
országos összeírás is említ. Korábban az 1660-as urbárium is megemlített több Bognár
György nevű lakost, közülük Bognár Mátyás fia, az akkor fél éves György (Gyurko) kora alapján akár azonos is lehet idősebb Bognár
Györggyel.
Idősebb Bognár György
azonos lehet azzal a Györggyel, akit az 1715-ös összeírás
megemlít, valamint szintén ő lehet az, akinek Bognár Katalin nevű leánya -
tehát ifjabb Bognár György testvére - a csütörtöki házassági anyakönyv
szerint 1728. február 2-án férjhez ment özvegy Takács Mártonhoz. Ez a Takács
Márton aztán 1734 körül szintén Ásványra költözött Katalinnal és Csütörtöki
Márton néven ő lett a család szigetközi-ágának másik ősapja.
Az Ásványon 1730 körül
megjelenő Csütörtöki (Bognár) György azonos lehet az 1717-ben említett ifjabb
Bognár Györggyel. Takács Márton felesége, Bognár Katalin az ő testvére
lehetett.
Nem zárható ki
teljesen az a lehetőség sem, hogy az Ásványra benősülő Csütörtöki Bognár György
az idősebb Bognár Györggyel azonos, aki megözvegyülve újra házasodott és
elvette az ásványi özvegy Horváth (Jánosné) Évát. Ennek az elméletnek
ellentmond, hogy az ásványi anyakönyvben nincs nyoma annak, hogy Csütörtöki
Györgynek korábbi házasságából lett volna gyermeke. Márpedig ha Katalin az ő
lánya lett volna, akkor az 1710-es és 1720-as években „illett volna” még néhány
gyermekének születnie, akiknek fel kellett volna bukkanniuk az 1730-as, 1740-es
években az ásványi anyakönyvben is.
Annyi bizonyos, hogy
1730-ban Ásványon bukkant fel a forrásokban Horváth (Jánosné) Éva férjeként
Csütörtöki György, akinek az eredeti neve Bognár György volt, majd pár év múlva
1734 körül jelent meg Ásványon Csütörtöki Márton, György sógora (esetleg vője),
aki 1728-ban Csallóközcsütörtökön még Takács Márton néven vette nőül Bognár Katalint,
György testvérét (esetleg leányát).
Bognár György
Csütörtöki György néven az ásványi Csütörtöki család egyik
alapítója lett.