A család nevének eredete

Leírás: pozsony

A családi szájhagyományból kiindulva kezdtem el a család eredetének feltérképezését, mely szerint a nevünk egy csallóközi falura utal. Ezt látszik igazolni Kázmér Miklós nagyszerû könyve a Régi magyar családnevek szótára, melynek 272. oldalán többek között ez olvasható: …< csütörtöki ~ csötörtöki < Csütörtök hn. (Pozsony m.) + -i mn.-képzõ. M: birtok, lakó-v. szárm. hely.

Mellesleg minden családkutatónak ajánlom a könyvet, ugyan nem genealógiai, hanem etimológiai mû, mégis igen részletes információval szolgál a családnevek eredetérõl ami alapján könnyebben foghatunk hozzá a kutatáshoz. Csütörtök - mai nevén Csallóközcsütörtök (Stvrtok na Ostrove) - Somorjától északkelet felé fekvõ színmagyar település. Errõl a helyrõl származnak a Csütörtökiek. A név valamikor a 16-17. században alakulhatott ki és azóta rengeteg változáson ment keresztül.

Így: Czótórtóki (1613), Czötörtöki (1635), Csõtõrtõkj (1667), Csõtõrteki (1713), Csõtõrteky (1715), Csõtõrtõki (1725), Tsütörtöky (1801), Csütörtöky (1791), de a legáltalánosabb a Csötörtöki forma a XVIII.-XIX: sz.-ban, végül pedig a Csütörtöki.

Csütörtök szavunk szláv erdetû, a hét negyedik napjára utal. A csötört, csetert, szláv erdetű szó „negyed”-et jelent, sok helyen (pl Zemplénben) használták, különböző mértékek, mértékegységek jelölésére. A „tek” szó a szláv nyelvben „nap”-ot jelent. Így csötört+tek annyit jelent: a hét „negyedik nap”-ja. Az utolsó magánhangzó hasonulásával alakult ki a „csötörtök” szó, később pedig a „csütörtök” alak.

A nyugati-germán mitológiában Donner isten (Donnerstag), az északi-germán mitológiában Tór isten napja (Thursday), a rómaiaknál pedig Jupiter napja (Jovis, a Jupiter szó eredeti formájából ered ( Jovis Pater)). Egyébként Csallóközcsütörtökön is állt a templom közelében egy római korinak tartott torony, melyet a helyi szájhagyomány Fanum Jovis-ként ismert, mint Jupiter tiszteletére emelt szentélyt. Elképzelhető, hogy létezhetett itt római kori szentély, vagy őrtorony, hiszen itt húzódott a limes is az ókori Római Birodalom határán.

Itt azonban azt is meg kell jegyeznünk a pontosság kedvéért, hogy

több Csütörtök nevű helység is létezett/létezik a Kárpát-medencén belül. Valamennyi onnan kapta nevét, hogy vásárjait csütörtöki napon tartotta. Hasonló okból kapta nevét Nagyszombat, Csíkszereda, Rimaszombat, Dunaszerdahely, Szombathely, Vágszerdahely, Muraszerdahely, Muraszombat, Tardoskedd.

Eddigi kutatásaim alapján a következő

Csütörtök nevű falvakról van tudomásom:

Leírás: csutortokfaluk.bmp

1.) Csallóközcsütörtök (Pozsony vármegye) Mivel a legtöbb Csütörtöki a Csallóköz-Szigetköz

régióban vagy Mátyusföldön fordult elő, ezt tekinthetjük a névadó helységnek.

2.) Várbalog : Győr-Moson-Sopron megyei község Mosonmagyaróvári

kistérségben. Középkori neve Csütörtökhely volt, majd Őrcsütörtök néven szerepelt.

A XX. század elején Albertkázmérpusztával egyesülve vette fel a Várbalog nevet.

Lásd bővebben:>

Várbalog - Wikipédia, a szabad enciklopédia

3.) Csütörtökhely (Zala megye) falu, később malom a mai Zalalővő területén

a középkorban. Még az 1845-ös nemesi összeírás is említi a zalai helységek között.

Ennek környékén feküdt, vagy tán ezzel azonos egy bizonyos Solcsütörtök nevű település.

1275 Iványi B. Teleki cs. Gyömrői lt. 74.

4.) Csütörtökhely (Somogy megye) falu a mai Vízvár és Bélavár községek környékén

a középkorban.

5.) Daruvár-Hévízkővár: (Daruvar) város a mai Horvátországban

Belovár-Bilogradi megyében (Trianon előtt Pozsega vármegyéhez

tartozott). A város középkori magyar neve Hévíz, illetve Csütörtökhely

volt. >Daruvár - Wikipédia, a szabad enciklopédia

6.) Detrekőcsütörtök (szlovákul Plavecký Štvrtok, németül

Blasenstein-Zankendorf) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben

a Malackai járásban.

> Detrekőcsütörtök - Wikipédia, a szabad enciklopédia

7.) Vágcsütörtök (szlovákul Štvrtok): falu a mai Szlovákiában, a

Trencséni kerületben, a Trencséni járásban, Beckó vára mellett a

Vág folyó partján. >

Vágcsütörtök - Wikipédia, a szabad enciklopédia

8.) Újbars (szlovákul Nový Tekov) falu Szlovákiában, a Nyitrai

kerület Lévai járásában a Garam folyó partján.

Középkori neve Csütörtökhely vagy Barscsütörtök.

1293-ban még Csütörtökhely néven szerepelt a pápai tizedszedők jegyzékében,

ez volt a neve még 1506-ban is,

majd a másik Barssal (Óbars) egy joghatóság alá kerülve kapta az Újbars nevet.

> Újbars - Wikipédia, a szabad enciklopédia

9.) Csütörtökhely vagy Szepescsütörtök (szlovákul Spišský Štvrtok,

németül Donnersmarkt, latinul Quintoforum)) Község Szlovákiában a Szepesi-medence

délkeleti részén, Poprád és Igló között. A tatárjárás előtti neve Szentlászló. Később szászok lakták, mára szlovák helység lett.

10.) Csütörtökfalva Erdélyben a mai Csíkszereda területén feküdt.

A 19. század végén beolvadt Csíkszeredába. Egykori helyét ma utcanév jelzi.

11.) Monora (Manarade, Románia) kisközség az egykori Alsó-Fehér vármegye balázsfalvi járásában,

egykoron lutheránus szászok lakták. Középkori neve Csütörtökhely (Donnersmarkt). (1332-1337) Vat. I/1.99

12.) Csütörtökhely (Baranya megye). A mai Rózsafától délre fekvő egykori település a XVI. században eltűnt.

1426: Chwturthckhel (ZichyOkm.VII, 274 I)

13.) Csütörtökhely (Valkó vármegye –Szerémség) 1299: forum Cheturtekhel (ComSirm. 36); 1388: Chuturtukhel (Cs.II, 302);

1388: Cuturtukhel (Cs. II, 302); 1388: Chetertekhel (Cs. II, 302); 1476: Chetherthekhely (Cs. II, 302).

A XV. században Vérvárnak és Attak várának tartozékaként (Otok és Komletinci között) említik, ma nem létező település.

14.) Csütörtökhely (Zala megye) a mai Sármellék település helyén fekvő egykori falvak egyike.

A település mai északi részén feküdt Sármellék, Tüskevár, a déli részen, a zalavári út mellett Égenföld (Hégenföld) és Csütörtökhely.

15.) Csütörtökhely (Bács-Bodrog vármegye) 1380: Cheterkhel (ZichyOkm.IV, 146); 1413: Chetortekhel (ZichyOkm XII, 91).

A falu a XV: században eltűnt, a mai Bátmonostor (Bács-Kiskun megye, bajai kistérség) környékén feküdt.